Még jó, hogy nem csak egyetlen egy számítógép van a családban, mert a tápegység hűtője megint szórakozott velem. Nem megyek bele a részletekbe, hogyan kaptam szét a gépet és nyitottam fel a tápegység burkolatát, majd tisztogattam ki (éljen a porszívó!*), mert úgyse arra vagytok kíváncsiak, hanem HOGY MÉGIS MI A HELYZET AZ ÚJ SESSHOUMARU NO KIBA FEJEZETTEL?!
Szóval a délelőtti kalandozások és a legfrissebb regényem napi adagjának megírása (meg még egyéb dolgok, amik már ténylegtutibiztoshogysenkitsemérdekelnek) után végre nekiláttam a következő fejezet megírásának. Nem igazán tudom, hol tartok benne, mert az Open Office másképp teríti el a szövegemet, mint a Word, de elvileg a fele már tuti megvan :)
Kakero asszonyság meg (ugye emlékeztek még rá?) jól meglepett :o Ki a csoda gondolta volna róla, hogy ennyi minden köze van Kiba erejéhez? (Jó, az édesanyja, nade akkoris >>.<<)
Itt egy kis bepillantás a következő fejezetbe (vigyázat! még nem olvastam át, szóval gépelési és nyelvhelyességi hibák előfordulhatnak benne, bár igyekeztem figyelni) ;)
Hogy tetszett? Felkeltette az érdeklődéseteket? x)– Csak kijöttem gyakorolni. Úgy érzem, mintha ezer éve nem lettem volna ura az erőmnek! Újra bele kell jönnöm – jegyezte meg keserűen. Ez mind igaz volt, de csak töredéke annak, ami a szívét nyomta. Kakero úgy döntött, belemegy a játékba.
– Akkor hadd segítsek – ajánlotta fel.
– Remélem, nem meditációra gondoltál – küldött felé egy sötét pillantást Kiba.
– Előbb nézzük meg, mivel van gondod – tért ki a válaszadás elől édesanyja.
Kiba sóhajtott, majd szuggerálni kezdett egy fűcsomót. Egy percig bírta, ám semmi sem történt. Kinyújtotta az egyik kezét. Erősen koncentrált, mikor lassan felemelte, ám a föld a fűcsomó alatt éppen, hogy csak megmoccant.
Csalódottan ejtette le a karját, s keserű arcot vágott.
– Tessék! Látod? Alig működik! Nem is tudom, egyáltalán a működőképes kategóriába lehet-e ezt sorolni... – morogta az utolsó mondatot.
Nem, címe még nicsen :D
*A kísérlet alatt senki és semmi sem sérült meg és a gépem azóta halkabb, bár az én ízlésemnek még így is túl hamar kezd el felmelegedni a levegő, amit kifúj... :/
7 megjegyzés:
Szia, Arvael!:) Érdekesnek, érdekes!:) Ez a dolog a mérgezésekkel kapcsolatos, vagy Kiba lelkiállapotával?
Akkor örülök :)
Igazából sokkal egyszerűbb; túl sokáig nem tudta rendesen használni az erejét. A többi spoiler ;P
Egyébként igaz, ami igaz, az érzelmei/gondolatai képesek befolyásolni, hogy hogyan és mennyire tudja használni a képességeit.
szia! Nagyon nagyon, de nagyon siess a fejezettel, mert már őrületre kerültem a várakozástól!! :D Nagyon várom már, hogy mit fogsz kihozni a gerlepár helyzetéből, úgyhogy mindent bele mert már nagyon várjuk! Kérlek szépen minél hamarabb folytatni a történetet, mert ezt nem lehet épp ésszel bírni :DD
Nagyon siess a fejezettel te lány, már őrületesen várjuk!!! Olyan jó, izgalmas és már nagyon érdekel minket, hogy mit hozol ki a gerlepár kapcsolatából! Siess vele nagyon!!! Remélem Sessh rájön h azért ez nem így működik :D Nagyon siess vele kérlek szépen :( nem bírom hónapkig!
szia! Nagyon siess a történettel mert én már nagyon, de nagyon várom :D Remélem, hogy hamarosan készen leszel vele, mert kész kínzás amit csinálsz! annyira várom már siess vele kérlek *.*
Szia, Arvael!
Elég sok faficet olvastam már és nálam eddig te vagy a legjobb!:)
Azt szeretném megkérdezni, hogy a Nyugat Nagyasszonya című ficcedet mikor folytatod?
Annyira megragadott a történet, hogy türelmetlenül várom a következő részeket!
Remélem minél hamarabb folytatod :)
Jah és jól sikerült a Sesshoumaru no Kiba is! :)
(U.i.:bocsi, hogy ezt ide írtam, de nem tudtam hova kommentáljak, remélem nem baj)
*előbújik egy matracbunker mögül*
Nagyon köszönöm a kedves, bíztató szavakat :)
Xénikee: Annyira jólesik a lelkesedésed, köszönöm szépen! Most már megvan a következő fejezet, teljes hosszában (ideje volt már, tudom^^"), úgyhogy még átnézem, aztán megy a feltöltés!
Dodó: Jaj, nagyon köszönöm!!! A Nyugat Nagyasszonya lesz a következő, amit előveszek!
Megjegyzés küldése