INUYASHA RELOADED!

Bevallom, fogalmam sem volt, miféle címet is adjak ennek a bejegyzésnek! Köszönöm szépen a bátorításokat és hozzászólásokat. Még mindig nem jöttem rá ugyan annak a titkára, hogy hogyan is egyensúlyozzak a különböző dolgok között, de gondolom, erről szól a felnőtt lét.

Viszont ma egy picit időutaztam; valamilyen indítattásból elkezdtem előről nézni az Inuyashát. Japán hanggal, angol felirattal, ahogy kell, ahogy folytattam anno, mikor elfogytak a magyar részek és türelmetlen voltam az akkor A+ csatornával. (OMG, valaki emlékszik még erre? A+... aztán volt anime+... nem ma volt!)
Egy kicsit megint olyan volt, mint 18 évesen ;) Remélem, az energiám is visszatér. Őszintén szólva, fogalmam sincsen, hogyan volt bennem annyi kreatív és egyéb energia, hogy egyszerre ennyi történettel foglalkozzak és hogy ennyire el tudjak merülni az animék világában!

Megyek vissza nosztalgiázni, folytatni a sorozatot (most már ráérősebben, most, hogy Sesshoumaru első epizódjain túl vagyok ;) ), és itt fogok jelezni, ha megvagyok a következő fejezettel valamelyik történetemből.

Idén novemberben a NaNoWriMo nekem nem egy új regényről fog szólni, hanem a tavalyi befejezéséről, valamint a fanficek folytatásáról/befejezéséről. Nem akarok semmit sem összecsapni. Arra gondoltam, hogy befejezek egyet, aztán elkezdem folyamatosan posztolni, addig a következőn dolgozom és lesz folyamatos utánpótlás is Nektek a friss fejezetekből ;)

Elnézést, hogy ennyit várat magára TT_TT És nagyon, nagyon hálás vagyok és köszönöm, aki még kitart mellettem és Nektek ígérem, hogy mindegyik történet végére érek!
Szép napot és jó Inuyasha-nézést ;)

Idő

Furcsa dolog az idő. Ma úgy ébredtem fel, hogy úgy szeretnék írni és több mindent frissíteni, és mindjárt itt a szülinapom (kerek szám!), szóval különlegesnek érzem. És mondom, úgyis nemrég frissítettem, most majd megint fogok, milyen jó lesz. Aztán beléptem először ide, a blogomra és látom, hogy több, mint 1 éve volt az utolsó bejegyzésem.

Tegnap megnéztük anyukámmal az Érkezés c. filmet, télen ment a mozikban, most már DVD-n is kijött. És említettem is neki, hogy néha én is kicsit furán érzékelem az idő múlását, és akkor ma délben meg ez történik... (Egyébként ha még nem láttátok a filmet, nagyon ajánlom, katartikus élmény és komplex történet van, hát még, ami az idő érzékeléséről szól benne! Nagyon elgondolkodtató. Picit lassan indul, de érdemes kivárni.)

Mindenesetre, a házimunka végével kinyitom bizony a Sesshoumaru no Kiba mappámat. Először annak a végére szeretnék érni, aztán jön A Sors útjai és szépen sorjában a többi. Az a rossz, hogy amikor ilyen hosszú idő eltelik, akkor kicsit nehéz visszarázódnom a történetbe és annak hangulatába. De nem magyarázom tovább, mert olvasóként is tudom, hasonló helyzet áll elő (nekem is van rengeteg olyan kedvenc történetem, amiket régóta nem frissítettek, vagy félbehagytak, ezért tudom, milyen frusztráló a dolog és ilyenkor mindig bűntudatom van, ami egy ördögi kör, mert akkor meg a bűntudat nem hagy írni... vagy meséltem már erről? De igyekszem kitörni).

Kb. 12 év. Akkor szippantott be Inuyasha világa és indult el a lavina. Úszom az árral ;)

Sesshoumaru no Kiba - 24. fejezet: Az erő felébredése

Nem, nem hagyhattam ki ezt a címet, nagyon találó erre a fejezetre! Kár, hogy magyarra kicsit másképp fordították a filmét ;)

Íme, a linkek:
AFS
FFNet

Jó olvasást!!!

Kérlek, mondjátok, hogy még van, aki olvassa.

Életjel

Szóval miután elkészültem a Sesshoumaru no Kiba 24. fejezetével (cím még nincs), utána leültem, hogy megírjam ezt a bejegyzést, majd addig gondolkoztam, hogyan is kezdjek neki, míg megcsináltam a mai házimunkát, és még mindig nem tudtam, hogyan is kezdhetnék neki ennek a bejegyzésnek, úgyhogy arra jutottam, hogy lesz, ami lesz, belecsapok a lecsóba és elkezdem, hogy legalább a lendület meglegyen.

Először is, még át kell néznem a 24. fejezetet. Mert csak most fejeztem be. Igen, 4 év elteltével. Igen, benne maradt az a jelenet, amit korábban posztoltam. És igen, szégyellem magam, amiért ennyi ideig tartott. Őszinte és nyers érzelmeim a fejezet végén olvashatóak. És csak átnézem és találok valami címet neki és akkor ó, de jó, feltölthetem végre! FFNet és ASF olvasók figyelem! Mindjárt jön az új fejezet, a végén egy exkluzív vallomással tőlem.

Mindenesetre elnézést kérek, amiért eddig tartott folytatnom a történetet. A soron következő a Nyugat Nagyasszonya. Persze ott is vissza kell olvasnom. Mert igen, a Sesshoumaru no Kibánál is vissza kellett olvasnom. Mert bár a szívemhez közel állnak, a részletek ennyi év után elhomályosodnak. Érdekes volt visszaolvasni, mitnemondjak.

Szóval. Még ma frissítem a Sesshoumaru no Kibát a 24. fejezettel. És a bocsánatkérésemmel. Újabb bejegyzés jön, mikor készen vagyok vele. És csak remélni tudom, hogy még vagytok néhányan, akiket érdekel és ha egyetlen pici mosolyt is sikerült csalnom egyetlen ember arcára is azzal, hogy végre frissítettem, akkor már megérte. Mert nem könnyű. Mert olyan cikinek érzem, ennyi év után frissíteni. De szeretem a történeteket és úgy érzem, tartozom azzal mindenkinek, legfőképpen Nektek, hogy befejezem őket. És ha évek múltán, hát évek múltán. Végtére is George R. R. Martint se tépték még szét a rajongói, hát remélem, az én olvasóim is kegyesek lesznek velem. Mármint, aki még maradt. Tényleg, rettenesen sajnálom, hogy ennyi időbe telt.

Folyt. köv. nemsokára
...
TÉNYLEG.

Japán napok - április 28-29. BP, Keszthelyen Hanami: 26-27.

Egy újabb programajánlót szeretnék írni, ezúttal a Japán napokról, amit most hétvégén rendeznek meg Budapesten, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai múzeumban, ill. a Ráth György múzeumban.

Nem tudom, jártatok-e már bennünk; japán, koreai és kínai gyűjteményeket lehet megtekinteni és még kombinált jegyet is lehet venni (ha mindkét múzeumba szeretnétek ellátogatni). A kisföldalatti (avagy: sárga metró, egyes metró) Bajza utcai megállójánál találhatók.

Most hétvégén Japán napokat rendeznek a Magyar-Japán Baráti Társaság szervezésében. Tavaly volt az első ilyen, akkor a földrengés utáni segélyekre gyűjtöttek. Ám idén is sok érdekes program várható; lesz pl. kalligráfia, origami, fel lehet próbálni kimonókat (!), harcművészeti bemutatók és filmvetítések is lesznek, illetve ételkülönlegességek és könyvek! Sok érdekes előadás is lesz, érdemes végigböngészni a listát :)

ITT olvashattok róla (és részletes programot is ezen az oldalon tudtok letölteni).

A másik program Keszthelyen lesz csütörtökön-pénteken, szintén a Magyar-Japán Barátai Társaság szervezésében, illetve a keszthelyi Életfa Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola közreműködésével. Előadásokra, kiállításokra mehettek és még a japán ételek készítésébe is belekukkanthattok!
Részletes program ITT.

Éééééés még valami: biztosan hallottatok már az Itsukushima szentély toriijáról. Vagy, legalábbis képeket biztosan láttatok már róla: ez az a szentélykapu, amely Hiroshima közelében, egy szigetnél van, de a víz ellepi, így úgy tűnik, mintha lebegne. (Ezt láthatjátok fent, balra.)

Ez különleges túristalátványosság már régóta, viszont most egy ideig nem lesz látható, mert egy április eleji viharban megsérült és az állványzat, amit a felújításhoz használnak, szinte teljesen el fogja takarni. Szóval ha Japánba igyekeztek és meg szeretnétek nézni, akkor június végén látogassatok csak el errefelé ;)

Fan fictionök: ööööizéééé... a héten már folytatom a Sesshoumaru no Kibát :)


Szerk.: 24-én, mert ekkor olvastam a keszthelyi programról.

Sesshoumaru no Kiba 24. - Helyzetjelentés & részlet

Még jó, hogy nem csak egyetlen egy számítógép van a családban, mert a tápegység hűtője megint szórakozott velem. Nem megyek bele a részletekbe, hogyan kaptam szét a gépet és nyitottam fel a tápegység burkolatát, majd tisztogattam ki (éljen a porszívó!*), mert úgyse arra vagytok kíváncsiak, hanem HOGY MÉGIS MI A HELYZET AZ ÚJ SESSHOUMARU NO KIBA FEJEZETTEL?!

Szóval a délelőtti kalandozások és a legfrissebb regényem napi adagjának megírása (meg még egyéb dolgok, amik már ténylegtutibiztoshogysenkitsemérdekelnek) után végre nekiláttam a következő fejezet megírásának. Nem igazán tudom, hol tartok benne, mert az Open Office másképp teríti el a szövegemet, mint a Word, de elvileg a fele már tuti megvan :)

Kakero asszonyság meg (ugye emlékeztek még rá?) jól meglepett :o Ki a csoda gondolta volna róla, hogy ennyi minden köze van Kiba erejéhez? (Jó, az édesanyja, nade akkoris >>.<<)

Itt egy kis bepillantás a következő fejezetbe (vigyázat! még nem olvastam át, szóval gépelési és nyelvhelyességi hibák előfordulhatnak benne, bár igyekeztem figyelni) ;)

– Csak kijöttem gyakorolni. Úgy érzem, mintha ezer éve nem lettem volna ura az erőmnek! Újra bele kell jönnöm – jegyezte meg keserűen. Ez mind igaz volt, de csak töredéke annak, ami a szívét nyomta. Kakero úgy döntött, belemegy a játékba.

– Akkor hadd segítsek – ajánlotta fel.

– Remélem, nem meditációra gondoltál – küldött felé egy sötét pillantást Kiba.

– Előbb nézzük meg, mivel van gondod – tért ki a válaszadás elől édesanyja.

Kiba sóhajtott, majd szuggerálni kezdett egy fűcsomót. Egy percig bírta, ám semmi sem történt. Kinyújtotta az egyik kezét. Erősen koncentrált, mikor lassan felemelte, ám a föld a fűcsomó alatt éppen, hogy csak megmoccant.

Csalódottan ejtette le a karját, s keserű arcot vágott.

– Tessék! Látod? Alig működik! Nem is tudom, egyáltalán a működőképes kategóriába lehet-e ezt sorolni... – morogta az utolsó mondatot.

Hogy tetszett? Felkeltette az érdeklődéseteket? x)
Nem, címe még nicsen :D

*A kísérlet alatt senki és semmi sem sérült meg és a gépem azóta halkabb, bár az én ízlésemnek még így is túl hamar kezd el felmelegedni a levegő, amit kifúj... :/